A COVID-19-ről különböző országokban dolgozó 6200 orvos bevonásával készített legnagyobb, statisztikai szempontból szignifikáns vizsgálat képet ad a kezelési módozatokról és számos háttérinformációt is biztosít a világjárványról

A Sermo beszámolt a hidroxi-klorokin hatásosságáról és egyre nagyobb körben való, profilaktikus célú használatáról; az orvosok több mint 80%-a szerint járványnak várhatóan lesz egy második hulláma is

New York--(BUSINESS WIRE)--A szerte a világon bekövetkező zűrzavar, az egymásnak ellentmondó jelentések, a következetlen tesztelés és egyes meglévő vagy kísérleti gyógyszereknek az eredeti javallattól eltérő célra való használata azt eredményezte, hogy a járvány ellen a frontvonalban küzdőktől igen eltérő információk érkeztek. Ezért egy központi, dinamikusan frissülő adatbázis létrehozása érdekében a Sermo, az egyik legnagyobb globális egészségügyi felméréseket végző vállalat, amely egy nemzetközi közösségi kapcsolattartási platformot is működtet a világ orvosai számára, hálózati kapcsolatait kiaknázva, 30 ország több mint 6200 orvosának bevonásával, három nap alatt elvégzett egy felmérést a COVID-19-ről. A felmérés során a következő témakörökről gyűjtöttek adatokat: a jelenleg alkalmazott kezelési módozatok és profilaktikus lehetőségek, a járvány tetőzéséig eltelt idő, az alkalmazott etikai megfontolások, a kormányzatok intézkedéseinek hatékonysága, illetve a járvánnyal kapcsolatos számos egyéb kérdéskör. A következő néhány hétben a vállalat több további felmérést is végez majd, ideértve olyanokat is, amelyek mélyebbre igyekeznek ásni a kezelési módozatokat illetően. A felmérés eredményei és a vizsgált országok köre a vállalat honlapján tekinthetők meg: sermo.com.

A Sermo Real Time Barometer* elnevezésű felméréssorozata részét képező első felmérés során kapott legfontosabb adatok áttekintése:

Kezelési módozatok és hatásosságuk

• A COVID-19-fertőzésben szenvedő betegeket kezelő orvosok által felírt három leggyakoribb szer: fájdalomcsillapítók (56%), azitromicin (41%) és hidroxi-klorokin (33%)
• A COVID-19-fertőzésben szenvedő betegek kezelése során hidroxi-klorokint alkalmazó orvosok aránya a különböző országokban: Spanyolország 72%, Olaszország 49%, Brazília 41%, Mexikó 39%, Franciaország 28%, USA 23%, Németország 17%, Kanada 16/, Egyesült Királyság 13% és Japán 7%
• Az összesített adatok alapján 15 terápia közül a COVID-19-cel fertőzötteket kezelő orvosok a hidroxi-klorokin alkalmazását ítélték a leghatékonyabb kezelési módozatnak (a COVID-19-cel fertőzötteket kezelő orvosok 37%-a)
  • Spanyolországban 75%, Olaszországban 53%, Kínában 44%, Brazíliában 43%, Franciaországban 29%, az Amerikai Egyesült Államokban 23% és az Egyesült Királyságban 13%
• A hidroxi-klorokint alkalmazó kezelés két leggyakoribb módozata:
  • (38%) az első napon 400 mg naponta kétszer; öt napon át napi 400 mg
  • (26%) az első napon 400 mg naponta kétszer; négy napon át 200 mg naponta kétszer
• Az Amerikai Egyesült Államokon kívül a hidroxi-klorokint egyaránt alkalmazták enyhe és súlyos tüneteket mutató, diagnosztizált páciensek esetében, míg az USA-ban leginkább a diagnosztizált, magas kockázatúnak ítélt betegeket kezelték vele.
• Globális szinten magas kockázatú betegek esetében az orvosok 19%-a, alacsony kockázatú betegek esetében pedig az orvosok 8%-a írta fel a hidroxi-klorokin profilaktikus céllal, illetve találkozott annak profilaktikus célú alkalmazásával

A járvány második hulláma

• A járvány második globális kitörésére világszerte az orvosok 83%-a számít; az Amerikai Egyesült Államokban az orvosok 90%-a, Kínában azonban mindössze az orvosok 50%-a

Átlagos idő a teszteredmény rendelkezésre állásáig

• Az USA-ban a teszt eredménye átlagosan 4-5 napon belül állt rendelkezésre, és csak az esetek 10%-ában kellett rá több mint 7 napot várni
• Az amerikai egyesült államokbeli orvosok 14%-a és az európai és japán orvosok több mint 50%-a számolt be arról, hogy a teszteredményt 24 órán belül megkapták; Kínában az orvosok 73%-ához a teszteredmény 24 órán belül megérkezett, 8%-uk pedig egy órán belül megkapta az eredményt

Kezelési priorizálás lélegeztetőgép hiányában

• Kína kivételével az összes országban az alapvető kritérium, amelynek alapján meghatározták, hogy ki kerüljön elsőként lélegeztetőgépre, a beteg felgyógyulási esélye volt, azaz a legnagyobb felgyógyulási eséllyel rendelkező betegek kerültek elsőként lélegeztetőgépre (47%), ezt követően azok a betegek kaptak lélegeztetést, akiknek állapota a legsúlyosabb volt vagy akiknek esetében a legmagasabb volt a halálozási kockázat (21%), harmadsorban pedig az egészségügyi dolgozók (15%)
  • Kínában a prioritások fordított sorrendűek voltak, azaz elsőként a legbetegebb és a legmagasabb halálozási kockázattal érintett betegek számára biztosítottak lélegeztetést
• Az USA-ban az egészségügyi ellátó személyzet tagjainak lélegeztetését fontosabbnak tekintették
• Franciaország, Japán és Olaszország életkor alapján priorizált
• Brazíliában és Oroszországban elsőként a magas kockázatú betegek kerültek lélegeztetőgépre

A járvány tetőzése és korlátozások

• Az USA-ban az orvosok 63%-a ajánlja, hogy a korlátozásokat mostantól számítva hat vagy még több hét múlva szüntessék meg, és 66%-uk úgy vélekedik, hogy a járvány tetőzésének bekövetkezéséig még legalább 3-4 hét van hátra

A felmérési módszerek részletes leírásáért kérjük, kattintson ide. https://public-cdn.sermo.com/COVID-19-Real-Time-Barometer-Survey-Methodology.pdf

"Ez a globális tapasztalatok kincsesháza a politikai döntéshozók számára. Az orvosoknak nagyobb beleszólása kéne legyen abba, hogy milyen intézkedéseket hozunk ennek a világjárványnak a leküzdésére és szükség lenne arra, hogy gyorsan megoszthassák egymással és a világgal az információkat" - magyarázta Peter Kirk, a Sermo vezérigazgatója. "Azonban egyes országokban a médiában megjelenő, illetve az orvosi közösségek számára rendelkezésre álló információk cenzúrázása, valamint a torzított, nem tárgyilagos és rosszul tervezett vizsgálatok miatt a világjárvány leküzdésére alkalmas megoldások bevezetése késedelmet szenved. Ezért felhívjuk az orvosokat világszerte, hogy támogassák a döntéshozók, kollégáik és a nagyközönség tájékoztatását."

*Az adatok az orvosok megfigyelésein alapulnak, nem helyettesítik azonban a hivatalos orvosi iránymutatásokat.

Módszerek

A felmérés eredményei közt a legalább 250 válaszadóval rendelkező országok eredményei kerülnek feltüntetésre. Ez az alanyszám +/- 6%-os pontosságú pontbecslést tesz lehetővé 94%-os megbízhatósági szinten. A felmérésben részt vevő harminc ország közé a következők tartoztak: Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Argentína, Brazília, Mexikó, Németország, Olaszország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Spanyolország, Belgium, Hollandia, Svédország, Törökország, Lengyelország, Oroszország, Finnország, Írország, Svájc, Ausztria, Dánia, Norvégia, Görögország, Taiwan, Japán, Dél-Korea, Ausztrália, Kína, India és Hongkong. A válaszadók nem kaptak a részvételre ösztönző semmiféle felajánlást. A módszerek részletes ismertetéséért kérjük, kattintson ide. https://public-cdn.sermo.com/COVID-19-Real-Time-Barometer-Survey-Methodology.pdf

Amit a Sermoról tudni kell…

A Sermo az egyik legnagyobb egészségügyi/egészségi adatokat gyűjtő vállalat, amely ugyanakkor közösségi platformot is biztosít az orvostársadalom számára, és amelynek kapcsolatrendszerébe mintegy 150 ország 1,3 millió egészségügyi szakembere tartozik. A platform lehetővé teszi az orvosok számára, hogy anonimitásuk megtartásával vitathassák meg az orvoslás aktuális kérdéseit, tájékozódjanak kezelési lehetőségekről saját fejlesztésű Drug Ratings (Gyógyszerminősítő) platformunk segítségével, egymással együttműködve oldhassanak meg a betegeik kezelése során felmerülő problémákat és részt vegyenek orvosi kutatásokban. További információkért kérjük, látogasson el honlapunkra: sermo.com.

E közlemény hivatalos, mérvadó változata az eredeti forrásnyelven közzétett szöveg. A fordítás csak az olvasó kényelmét szolgálja, és összevetendő a forrásnyelven írt szöveggel, amely az egyetlen jogi érvénnyel bíró változat.